2. Elérkezett az Isten országa


Keresztelő János (Mt 3,1–12)
Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.

Az anekdota szerint Rabbi Eliezer azt mondta:
-        Bánd meg bűneidet egy nappal a halálod előtt!
-        Honnan tudhatom, mikor fogok meghalni?  – kérdezte a tanítvány.
-        Senki nem tudja mikor fog meghalni, ezért minden napodat bűnbánatban kell töltened – magyarázta a rabbi.

Hozzá hasonlóan Luther naponkénti megtérésről beszél.

Mi a különbség a jánosi és a jézusi keresztség között? János bűnbánatot hirdetett, a bűnvallomás lezárása volt a megkeresztelés, mely csupán jelképe a bűnbocsánatnak. (Szent István társulati Biblia jegyzetei) A Jézus Krisztus nevére keresztelés által az ember az ő üdvözítő uralma alá kerül. Jézus áldozati haláláért az történik, amit a víz alá merítés vagy a vízzel való leöntés jelképez, és amit Keresztelő János keresztsége nem teljesíthetett: a bűntől való megtisztulást, és ezzel az ítélet alól való felmentést. (Biblia magyarázó jegyzetekkel)

Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt! – A gyümölcs egyes számban van: az új életben az ember már nem számolhat össze egyes jó (vagy gonosz) tetteket. (Biblia magyarázó jegyzetekkel)

A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. (Gal 5,22–23)

Jézus megkeresztelése (Mt 3,13–17)
„Jézusnál nincs szó bűnvallomásról, ő csak magára vette a világ bűneit, hogy megváltson minket.” (Szent István társulati Biblia jegyzetei) Már itt a Jordánnál beállt a bűnösök sorába, már itt kezdődik a passió, aminek drámája majd nagypénteken éri el csúcspontját.

Jézus megkísértése (Mt 4,1–11)
„A Messiás istenfiúsága nem önmaga nagyszerű megsegítésében és látványos csodában bizonyul meg, nem is abban, hogy átveszi a világuralmat, hanem először és végül is a radikális, önzetlen engedelmességben Isten iránt. Messiási feladatának elvégzése közben is lemond Jézus arról, hogy az embereket adományok, csodák és hatalom által kényszerítse. Isten nem válhat eszközzé arra […], hogy az emberek saját céljukat általa érjék el, tűnjenek ezek a célok még oly kegyesnek is.” (Biblia magyarázó jegyzetekkel)

Jézus tanítványokat hív maga köré (Mt 4,18–22. 9,9–13)
Követés: amikor a gyermek apja mögött lépked, aki a nagy hóban töri az utat számára, akkor nem egyszerűen utánozza őt. Nem is marad le – hiszen az apja nem mehet helyette haza; hanem a gyermek az apja mögött halad, a nyomában lép. (Biblia magyarázó jegyzetekkel)

Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.
– Kik az igazak és kik a bűnösök?


„Közösen valljuk, hogy a keresztségben a Szentlélek az embert Krisztussal egyesíti, megigazítja és valóságosan megújítja. A megigazított embernek mégis egész életében szüntelenül Isten feltétel nélküli megigazító kegyelmére kell tekintenie. Állandóan fenyegeti a bűn még mindig meglevő hatalma és támadása. Nem mentesül a régi ember Istennel szembehelyezkedő önző kívánságai ellen folytatott, egész életen át tartó küzdelme alól. A megigazított embernek is – amint a Miatyánkban – naponta kell kérnie Isten bocsánatát, őt Isten újra meg újra megtérésre és bűnbánatra hívja, és újra meg újra megbocsát neki.” (A Lutheránus Világszövetség és a Római Katolikus Egyház közös nyilatkozata a megigazulás tanításáról)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése